Alapvető tudnivalók az akkumulátorról

A gépjármű elektromos berendezését a generátor látja el árammal. A generátor által fejlesztett elektromos energiát tárolni kell, hogy mindig működhessen a vészvillogó, szólhasson a rádió – és be lehessen indítani a motort. Erre szolgál az akkumulátor.

Jól feltöltött akkumulátor nélkül működésképtelen a jármű: már a központi zár sem nyílik, indítani pedig csak „bikázással” lehet, egy másik akkumulátorról. Mivel az akkumulátor tartja működésben a fedélzeti számítógépet, a műszerfali órát, vagy a védő-riasztó berendezést, hosszabb idő alatt ezek le is meríthetik az akkumulátort, kellemetlen meglepetést szerezve a gépkocsi tulajdonosának.

Az autó működőképessége egy néhány ezer forintos tartozékon, az akkumulátoron múlik! Ehhez képest az autósok nagy része túl kevés figyelemet fordít az akkumulátorra, azt sem tudják, milyen gyártmány és mekkora kapacitású típus van a járművükben, csak akkor törődnek vele, ha nem indul a motor, és olyankor a legolcsóbbat veszik meg. Könnyű belátni, hogy rossz helyen spórolnak!

A partnereink által összegyűjtött tudástárban összefoglalunk elemi ismereteket, amelyek birtokában ügyfeleink könnyebben kiválaszthatják az autótípusuknak megfelelő akkumulátort és információt szerezhetnek a szükséges karbantartásról is.

Működési elv

Az akkumulátor vegyi energia formájában tárolja az elektromos energiát, majd ismét elektromos energia formájában adja vissza. Ez úgy történik, hogy töltés közben a benne levő anyagok más anyaggá alakulnak át, majd kisütéskor visszaalakulnak. Kívülről ezek a folyamatok nem láthatók, csak az akku működőképessége jelzi végbemenésüket. Ellentétben például a benzintankkal, amely kiürülve könnyebb lesz, vagy a grill-faszénnel, amely égés közben hamuvá lesz, a lemerült akkumulátor ugyanúgy néz ki, és ugyanolyan súlyos, mint a feltöltött.

Járművekben ólomakkumulátort használunk. Pozitív elektródáját ólom-dioxid, negatív elektródáját színólom alkotja, a folyékony elektrolit vízzel hígított kénsavból áll. Az ólom súlyosan mérgező, az elektrolit pedig maró anyag, ezeket műanyagból készült, masszív ház zárja el a külvilágtól. Egy akkumulátor cella 2 voltos feszültséget tárol, 12 voltos feszültségű járműhöz ezért hat cellából álló akkumulátorra van szükség.

Mivel az akkumulátor legnehezebb, fő feladata a motor beindítása, ezért indítóakkumulátornak is hívják. A legtöbb járműben csak egy ilyen van, és az ellátja az egyéb fogyasztókat is. Kivételes esetben az egyéb fogyasztók ellátására alkalmaznak egy külön akkumulátort.

Akkumulátor-fajták

A hagyományos ólomakkumulátorban töltés közben oxigén és hidrogén gázbuborékok keletkeznek. Ez káros, mert az eltűnő folyadékot víz utántöltésével rendszeresen pótolni kell, másrészt a kilépő gáz, a levegővel együtt, robbanékony „durranógázt” alkot. Az ilyen akkumulátort arról lehet felismerni, hogy a cellák tetején kicsavarható dugó van a szint megfigyelésére és utántöltésre.

Megoldásként egyrészt megakadályozzák a gáz távozását, így annak egy része vízzé alakul vissza, másrészt kovasavat adnak az elektrolithoz, amely ezáltal gél állapotúvá válik. Az ilyen zselés akkumulátor akkor is kifolyásmentes, ha felborul. Indítóakkumulátorként nem alkalmazzák.

Még jobb a felitatott elektrolitú akkumulátor, amelyben üvegszövet szívja magába a folyadékot. Felborulva sem szivárog, bármely helyzetben üzemképes, folyadék utántöltésére soha nincs szükség. Autókban is használatos, a köznyelv tévesen zselés akkumulátornak hívja.

A gondozásmentes akkumulátor megfelel egy nemzetközi szabványnak, amely nagyon szigorú követelményeket ír elő. Ezt az akkumulátor gyártók betartják, az autógyártók pedig még az adott kínálatból is a jobbakat igyekeznek kiválogatni. Szükség esetén a gondozásmentes akkumulátort is kell tölteni.

Különlegességnek számít a spirálcellás akkumulátor. Ellentétben a közönséges akkumulátorral, amelynek tégla alakú házában sík lemezek helyezkednek el, ennek a hajlékony lemezeit henger alakúra felcsévélik, és 2x3 ilyen, függőleges hengert rendeznek el a műanyagházban. Teljesen zárt, utántöltő nyílása nincs, ezért csak olyan autóban szabad alkalmazni, amelyben garantált a töltőfeszültség nagysága. Előnye az egyedülállóan nagy indítási áram (emiatt sokkal kisebb használható belőle, mint hagyományosból), és hosszú az élettartama. Ára a jó tulajdonságaival arányos.

Fogalmak

A feltöltött akkumulátor egy-egy cellájának feszültsége 2 V. Régi járművekben még előfordul 6 V-os elektromos berendezés, ezek akkumulátora három cellából áll. Korszerű személyautókban és motorkerékpárokban a 12 V-os rendszer használatos, hatcellás akkuval. A haszonjárműveknél a 24 V-os berendezés a leggyakoribb.

Az akkumulátor másik jellemző adata, a kapacitás azt mutatja meg, hogy hány amperóra (Ah) vehető ki az akkumulátorból, azaz például mennyi ideig tudja forgatni az önindítót, működtetni a fedélzeti berendezéseket, mielőtt lemerülne. Nem olyan egyértelmű adat, mint például hogy mennyi víz van egy palackban, amelyből a teljes mennyiséget bármikor kiönthetjük. Itt inkább olyan a helyzet, mint egy üveg mézzel: lassacskán több csurog ki belőle, mint hirtelen zúdítva, és mindig marad valamennyi az üveg falára tapadva. Minél kisebb árammal sütjük ki az akkumulátort, annál nagyobb kapacitást kapunk, és melegben többet mint hidegben.

Ezeket az alapfogalmakat csak az érdekesség és a teljesség kedvéért említettük. Normál esetben, egy járműbe a gyártó által megadott teljesítményű akkumulátort kell szerelni. A kapacitás (Ah) fel van írva az eredeti akkumulátor házára. További jellemző, amely szintén látható az akkumulátor oldalán vagy tetején, a hidegindító áram, például 210 A. Ez is egy szabványos körülmények között mért adat, azt mutatja meg, hogy a legkedvezőtlenebb téli körülmények között mire képes az akkumulátor. Két azonos kapacitású típus hidegindító árama között különbség lehet, az a jobb, amelyiké nagyobb.